A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának kiadványa, a Hungaraian Theatre Bulletin legutóbbi száma az alábbi mellékletben tölthető le.

 

Híreink:
Színházi Világnapi Üzenet 2015

Forrás: Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja

 

A színház igaz mestereit a színpadtól távol a legkönnyebb megtalálni. Őket nem érdekli az olyan színház, ami gépiesen másolja a konvenciókat és termeli újra a kliséket. Ők inkább az impulzusok forrását keresik, az élő áramlatokat, amelyek gyakran elkerülik a színháztermeket és azokat, akik valamiféle világok utánzásával bajlódnak. Utánzunk, ahelyett, hogy saját elmélyült világot teremtenénk, ami a közönséggel folytatott párbeszédre és a felszín alatt áramló érzelmekre épül, sőt, mindez létezésének feltétele. Hiszen a színháznál semmi sem képes jobban megmutatni a szenvedélyeket.

 

Gyakran a próza mutat irányt nekem. Nap nap után olyan írókon tűnődöm, akik mintegy száz évvel ezelőtt leírták, megjósolták az európai istenek hanyatlását, az enyészetet, ami civilizációnkat időtlen sötétségbe taszította. Franz Kafkára gondolok, Thomas Mannra és Marcel Proustra. De közéjük sorolom kortársunkat, John Maxwell Coetzeet is.

 

Közös bennük a világvége elkerülhetetlen érzése – és itt nem bolygónk megszűnésére gondolok, hanem az emberek közötti kapcsolatok és társadalmi rendszer felbomlására, ami fájdalmas kísérőjelensége életünknek. Mindnyájunk életének, akik a világvégét követően létezünk. Bűntények és konfliktusok kereszttüzében, amik gyorsabban robbannak ki, minthogy a mindenütt jelenlévő média tudósításaiból értesülhetnénk róluk. Ezek a tűzvészek amúgy gyorsan unalmassá válnak, és örökre eltűnnek a sajtóhírekből, mi pedig tehetetlennek, rémültnek, sarokba szorítottnak érezzük magunkat. Nem vagyunk már képesek tornyokat építeni, a falak pedig - amelyeket megrögzött makacssággal húzunk fel -, már nem védenek meg semmitől, éppen ellenkezőleg, maguk is védelemre és gondoskodásra szorulnak. És mindez életenergiánk nagy részét felemészti. Már nincs erőnk, hogy észrevegyük, mi van a kapuk, a falak mögött. És éppen ezért kell a színháznak léteznie, éppen ebből kellene merítenie az erejét. Hogy belessen oda, ahová nem szabadna.

 

„A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.”* - e szavakat, amelyeket Kafka a Prométheuszról szóló mondák kapcsán fogalmazott meg, én erősen arra vonatkoztatom, milyennek kellene lennie a színháznak. Valóságra épülő és újra a megmagyarázhatatlanságban végződő színházat kívánok minden munkatársnak – a színpadon lévőknek, és a nézőtéren ülőknek egyaránt – teljes szívemből.

 

 

Krzysztof Warlikowski

Fordította: dr. Pászt Patrícia


* Tandori Dezső fordítása
 
A Théâtre Vidy-Lausanne két előadása

A svájci színház mindig rendkívül gazdag programot kínál nézőinek, bátran vállalkozik új produkciókra, koprodukciókra vagy hív meg izgalmas előadásokat. Májusban a Trafóból is ismert, burleszk színpadi poéta, James Thierrée legújabb alkotását, a Raoult mutatják be. A művész ezt az előadását egy ciklus lezárásának szánta. Ebben az álmok világából a színpadra pottyant férfi hadakozik fantasztikus, képzeletbeli állatokkal. Az előadás a Wiener Festwohen programjában is szerepel.

Bővebben...
 
Dario Fo darabjai Lille-ben

A 84 éves Dario Fo darabjait néhány év óta folyamatosan játsszák a francia színházak. Stuart Seide, a Théâtre du Nord (Lille) igazgatója az olasz drámaíró három egyfelvonásosát mutatja be. A darabokat Fo 1976-1983 között írta a férfi-nő kapcsolatról, kizárólag a nő szemszögéből nézve. Alice a csodátlan országban című darabban az ellen-hősnő egyfajta kábítószeres révületben veti bele magát az élet mindennapi rutinjába: metró, iroda, sütés-főzés, kozmetikus, alvás.

Bővebben...
 
Kiosztották az idei Molière-díjakat Párizsban

Április 25-én kiosztották az idei Molière-díjakat. A legjobb női alakítás díját Dominique Blanc kapta Marguerite Duras: La Douleur-ben (Fájdalom) nyújtott főszerepért. A legjobb férfi színész Laurent Terzieff lett (Ronald Harword: Öltöztető,  Jean-Pierre Siménon: Philoktétész). Az előző években rettentően hosszúra és unalmasra sikeredtek a díjátadó ünnepségek, és ennek köszönhetően a 2009-ben megrendezett esemény közönsége is erősen megcsappant. Ezért idén a díjkiosztó gálát egy előadással kezdték, amelyet a televízió egyenesben közvetített. Patrick Chenais, Christine Murillo főszereplésével egy Feydeau darabot adtak elő, Jeau-Luc Moreau rendezésében.

Bővebben...
 
A brit választások színháza - Edinburgh, Traverse Theatre

Az edinburgh-i Traverse Theatre a 2010-es év első partizánakciójára készül: május 6-án, éppen a brit parlamenti választás napján mutatja be Gordon Brown: A Life in Theatre című produkcióját. A választás előtti este Gordon Brown nem tud aludni. Másnap ki kell állnia a nyilvánosság elé, vagy győzelmet ünnepelni, vagy beletörődni a vereségbe. Az éjszaka álmokkal terhelt, emlékek rohanják meg, lepereg előtte egész addigi politikai karrierje. Vajon megérdemli, hogy nyerjen? Milyen következménye lesz, ha veszít? Az előadás legfontosabb kérdése pedig: mi maradt még, amiről beszélni lehet, mit lehet még mondani egyáltalán? A darab szövegét nyolc skót drámaszerző írja a választás hetében, naprakészen követve az eseményeket.  Az előadás bemutatójára felolvasószínház formájában kerül sor a választás napján este, amikor már az eredmények feldolgozása is látható lesz a kivetítőkön.

 
Nemzetközi symposium a gyerekszínházról

2010. július 9. és 11. között Mülheimben tartják a Play Young elnevezésű nemzetközi gyerekszínház-symposiumot. A Nina Peters és Andrea Zagorski szervezésében megvalósuló rendezvény a történetmondás aspektusaira koncentrál a színház- és a filmművészet, valamint az irodalom területén. Melyek a gyerekszínház legújabb témái, mely dramaturgiai módszerekre támaszkodik?  A Play Young arra keresi a választ, hogy milyen minőségi, esztétikai és kontextuális elvárásaink vannak a drámai szöveggel és a megvalósult előadásokkal kapcsolatban, ha a közönségük hat év feletti gyerekekből áll.

 
A kanadai Cirque du Soleil Michael Jacksonról készít előadást

A montreáli központtal működő Cirque du Soleil elnöke április 20-án bejelentette, hogy 2012. végéig két nagy előadást hoznak létre, amelyekben a nemrégiben elhunyt énekes zenéjét, dalait használják fel. John Branca, az örökösök képviselője azt nyilatkozta, hogy „Michael nagy csodálója volt a Cirque du Soleil-nek". Jackson édesanyja javasolta, hogy az örökösök kössenek szerződést a cirkusszal, mert tudott fiának arról a tervéről, hogy dolgozzon velük.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL